Az Erasmus+ oktatói mobilitás program célja, hogy támogassa az egyetem oktatóit és kutatóit külföldi, rövidebb-hosszabb időtartamú mobilitások megvalósításában, melyek közvetlenül segítik elő az egyetem nemeztköziesítési törekvéseit, az oktatás-kutatás színvonalának, valamint idegennyelvű kurzuskínálatának fejlesztését.

Parapatics Andrea, intézetünk docense a Helsinki Egyetemen járt az Erasmus+ képzési mobilitás keretében 2021 decemberében, ahol Kovács Magdolna és Vecsernyés Ildikó kollégák kalauzolásával ismerte meg a helsinki magyar szak sajátosságait, a várost és az igazi finnországi telet.

Az Erasmus+ oktatói mobilitási program keretében Parapatics Andrea és Vígh-Szabó Melinda az 1222-ben alapított Padovai Egyetemen jártak, ahol vendégoktatóként előadásokat és gyakorlati órákat tartottak az egyetem magyar szakos hallgatói számára, és a két egyetem közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak. A kollégák az egyetemi város felfedezésén túl a közeli Veronába is ellátogattak.

Intézetünk két nyelvésze, Vígh-Szabó Melinda és Parapatics Andrea a nagymúltú La Sapienza egyetemen vendégeskedett az Erasmus+ képzési mobilitási program keretében. Az Örök Város látnivalóinak felfedezése mellett könyvtári kutatómunkát végeztek, és a két egyetem közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak.

A Pannon KultúrKlub 3.0 eseményei a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával valósulnak meg, és az MFTK-n kutatott tudományterületek mentén szervez ismeretterjesztő beszélgetéseket. 
Facebook oldal: https://www.facebook.com/PannonKulturKlub

2023. februárjában két esemény is zajlott a Pannon KultúrKlub szervezésében: első alkalommal a  kultúraszervezés került a közzéppontba. Cserép László és Mészáros Zoltán kulturális menedzserekkel, Sümeginé Hegyi Ilona drámapedagógussal Fábián Gyöngyi beszélgetett.
A második alkalommal a roma irodalom fogalmáról, helyéről és lehetőségeiről Ladányi István beszélgetett Beck Zoltán irodalmárral és Orsós János Róbert irodalomtörténésszel.
2023. márciusában nyelvi kérdésekről folyt beszélgetés: Parapatics Andrea, intézetünk docense Németh Lajos meteorológust és Hatás Andrea színészt, televíziós bemondót és kommunikációs koordinátort kérdezte tanulmányaikról, élményeikről, anyanyelvükhöz fűződő viszonyukról. 

Az 1904-ben alapított Magyar Nyelvtudományi Társaság kettős céllal jött létre. Az egyik a magyar nyelv és a vele érintkező nyelvek tudományos kutatása volt többféle megközelítésből, a másik pedig e tudományos ismeretek terjesztése. A Társaság ezt a szerepét azóta is betölti, és ma már négy szakosztálya, három tagozata és hat vidéki csoportja tömöríti tagjait. A vidéki csoportok, megalakulásuk időbeli sorrendje szerint: a debreceni, a szegedi, a pécsi, az egri, a nyíregyházi és a szombathelyi. Ezt a listát bővíti mostantól új csoporttal, hetedikként a veszprémi. Alakulását 2023. március 24-én fogadta el a Társaság választmánya az éves közgyűlésen.

A veszprémi csoport telephelye a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara, elnöke Navracsics Judit dékán, egyetemi tanár, titkára Parapatics Andrea, a Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet egyetemi docense. A Társaság eredeti szándékait követve szeretnénk, ha a csoport a különféle kutatások tudományos bemutatásán túl társadalmi célt is szolgálna, így például ismeretterjesztő előadások, pedagógus-továbbképzések és versenyek hirdetésével egyaránt.

E tevékenységeket már régóta végezzük az egyetemen, Veszprém városában és szélesebb vonzáskörzetében, és fontosnak tartottuk, hogy tudományos és ismeretterjesztő, illetve tudománynépszerűsítő tevékenységi körünkbe a Magyar Nyelvtudományi Társaságot is bevonjuk háttérintézményként, és egyúttal betöltsük a vidéki csoportok sorában a közép-dunántúli régiót eddig illető hiányt. 

A Társaság hagyományaihoz illeszkedő tudományos felolvasóüléseken túl könnyedebb hangvételű, a nyelvi kérdéseket közérthetőbb, színesebb módon bemutató programok szervezését is tervezzük. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy ezeken az alkalmakon olyan kérdéseket is érintsünk, amelyek teljes mértékben hiányoznak a tananyagból, vagy amelyek szerepelnek ugyan benne, ám csupán érintőlegesen, vagy éppen elavult, esetleg megtévesztő információkkal. Hosszabb távú terveink között szerepel további tudományos konferenciák, valamint pedagógusok és pedagógusjelöltek nyelvtudományi ismereteinek, módszertárának bővítését célzó műhelyek és továbbképzések szervezése is. 

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy minél több program elérhető legyen online formában, miként azt is, hogy minél több szakmai és más közösséggel is együttműködjünk, így a Társaság szakosztályaival, tagozataival és vidéki csoportjaival, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, kutatócsoportokkal, valamint Veszprém városával, a régió iskoláival és további kulturális intézményekkel.

Miként a Társaság honlapján is olvasható, a szervezet „[t]agjainak a sorába a nyelvészeken kívül az anyanyelv ügye iránt fogékony értelmiséget is mindig szívesen fogadta. A magyar nyelv kutatóin kívül tagjai között voltak és vannak a magyarországi más nyelveknek, a magyarral kapcsolatban volt és levő egyéb nyelveknek, valamint az általános nyelvészetnek és az uralisztikának a kutatói is”. Bízunk benne, hogy tevékenységünkkel a veszprémi csoportot is hasznossá és vonzóvá tesszük a meglévő tagok és minél több új érdeklődő számára.

Versek Veszprémben címmel nemzetközi költőtalálkozót-kerekasztalbeszélgetést (angol és francia nyelven, tolmácsolással) rendeztek az EKF keretében.

A kerekasztal résztvevői voltak: Iya Kiva (Ukrajna), Yvonne Reddick (Nagy-Britannia), Gérard Cartier (Franciaország), Guy Helminger (Luxemburg), Jaan Malin (Észtország), Antonio Rivero Taravillo (Spanyolország)

Beszélgetőtársak: Fekete Richárd, Imreh András, Szávai Dorottya

A rendezvényről:
https://furedifordito.wixsite.com/veve/k%C3%B6lt%C5%91k-%C3%A9s-m%C5%B1ford%C3%ADt%C3%B3k-bemutatkoz%C3%A1sa